2022. ÉV VESZÉLYEZTETETT TAVA / THREATENED LAKE OF THE YEAR 2022

2022. ÉV VESZÉLYEZTETETT TAVA / THREATENED LAKE OF THE YEAR 2022

Az afrikai Malawi-tó a “2022-es év veszélyeztetett tava”

A Föld egyik legrégebbi tava szenved: A Nyasza vagy Malawi-tó, Malawi, Mozambik és Tanzánia közötti kelet-afrikai hasadékvölgyi rendszer legdélebbi tava, a népesség erőteljes növekedése, a túlhalászás és az éghajlatváltozás hatásai miatt stressznek van kitéve. Hogy felhívja a figyelmet az egyre drámaibbá váló helyzetre, a Global Nature Fund (GNF) és az Élő tavak hálózata az értékes ökoszisztémát a “2022-es év veszélyeztetett tavának” nyilvánítja.

Fajgazdagsága óriási: a becslések szerint 700-800 cichlidafajjal, amelyek közül sok csak itt és sehol máshol a világon nem fordul elő, a Malawi-tó a Föld egyik legfajgazdagabb ökoszisztémája. A 29 600 négyzetkilométeres tófelületével a Malawi-tó a világ legnagyobb tavai közé tartozik. Emellett a harmadik legnagyobb és a második legmélyebb az afrikai kontinensen. Több millió éves becsült korával a Malawi-tó a Föld egyik legrégebbi tava, az úgynevezett “Ős tavak” közé tartozik. Az evolúció során a nagyon különleges alkalmazkodással rendelkező fajok rendkívüli sokfélesége tudott itt kialakulni.

A cichlidák tánca: A víz alatt a Malawi-tó a biológiai sokféleség egyedülálló forró pontjaként mutatkozik be. A sokszínű ökoszisztéma integritása azonban akut veszélyben van. Fotó: © AfES Malawi.

Egy ilyen óriási vízmennyiség esetében eltarthat egy ideig, amíg az emberi tevékenység hatásai nyilvánvalóvá válnak – a Malawi-tó azonban sajnos már messze túljutott ezen a ponton. Ezért a Global Nature Fund (GNF) és az Élő tavak nemzetközi hálózata a “2022-es év veszélyeztetett tava” címre nevezi ki. Ezzel a címmel minden évben a vizes élőhelyek február 2-i világnapja alkalmából hívják fel a figyelmet egy olyan tóra vagy vizes élőhelyre, amelyet az emberi beavatkozás tömegesen veszélyeztet. De célja az is, hogy megmutassa, hogyan lehet fenntartható módon megvédeni az egyedülálló élőhelyet.

Az emberi tevékenység egyértelmű nyomokat hagy
Az elmúlt évtizedekben Malawi lakossága csaknem ötszörösére nőtt: a függetlenség 1964-es évében négymillió emberről mára 19,7 millióra becsülik a lakosság számát. Daniel Mwakameka, az Action for Environmental Sustainability (AfES) malawi Living Lakes partnerszervezet ügyvezető igazgatója elmondja: “Az élelmiszerigényt mostanra aligha lehet kielégíteni. Ennek következményei a túlhalászás, a fajok pusztulása és a Malawi-tó szennyezése. A tóból származó halak az ország állati fehérjeigényének mintegy hetven százalékát fedezik. A növekvő halfogyasztás miatt a halállományok nyomás alá kerülnek. A népességnövekedés a tó vízgyűjtő területein a földművelés növekedéséhez is vezetett. A nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlat, a fakivágások, a talajerózió, valamint a műtrágyák és növényvédő szerek nagymértékű használata megzavarja a tó tápanyagkörforgását, és komoly veszélyt jelent a törékeny ökoszisztémára. Emellett a Malawi-tó nagyon érzékeny az éghajlatváltozás hatásaira”.

Az éhínség és a szegénység az ördögi kört táplálja
Az elmúlt két évtizedben Kelet-Afrikában jelentősen csökkent a csapadék mennyisége, és a hatalmas tó vízszintje is csökkent. Az emberi tevékenység okozta iszaposodás és üledékképződés a tóban tovább gyorsítja a vízszint csökkenését. Ez Malawiban, Tanzániában és Mozambikban több millió helyi halász és családjaik megélhetését is veszélyezteti. Malawi a világ egyik legszegényebb országa. A lakosság több mint fele a szegénységi küszöb alatt él, és az emberek negyede mélyszegénységben él. A bizonytalan gazdasági körülmények a környezet pusztulását idézik elő: az éhező emberek nem képesek a természeti erőforrások fenntartható használatához szükséges kritikus kompromisszumokat kötni. Különösen a tavat közvetlenül körülvevő közösségekben az emberek gyakran a legalapvetőbb szükségletekkel sincsenek ellátva. Kényszerűségből környezetkárosító halászati módszereket alkalmaznak, gyakran figyelmen kívül hagyva a tilalmi időket és a jogi kereteket.

A válságból való lehetséges kiút
A fent említett problémák, valamint a természeti katasztrófák, a pénzügyi és technikai kapacitás hiánya, a vízi ökoszisztémák védelmével kapcsolatos ismeretek hiánya és a gyenge politikai koordináció eddig hátráltatták a Malawi-tó védelmére irányuló erőfeszítéseket. Azonban még nem késő a tó helyzetét jobbra fordítani. Ezért a GNF és a Living Lakes az AfES Malawival együtt a következő intézkedések azonnali végrehajtását követeli:
1. A Malawi-tó és vízgyűjtő területeinek rehabilitációja, beleértve a biológiai sokféleséget támogató mezőgazdaság előmozdítását;
2. A tóra nehezedő közvetlen nyomás csökkentése a tudatosság növelése és alternatív megélhetési lehetőségek, pl. a tavakban történő haltenyésztés biztosítása révén;
3. A vízi ökoszisztémákkal kapcsolatos kapacitások és ismeretek javítása a helyi lakosság és a döntéshozók körében, valamint a vízi ökoszisztémák fenntartható kezelésének fokozottabb figyelembevétele a fejlesztési tervezésben;
4. Az érintett szakemberek és közösségek célzott képzése a vízi ökoszisztémák védelmével és helyreállításával kapcsolatos megalapozott döntéshozatalt szolgáló adatgyűjtés, -feldolgozás és -tárolás terén;
5. A tavak biológiai sokféleségéhez és ökoszisztéma-szolgáltatásaihoz való hozzáférés igazságosabb megosztása.

Az első lépések a helyes irányba
Az AfES a GNF-fel együttműködve konkrét projekteket hajt végre a Malawi-tó veszélyei ellen… Thies Geertz, a GNF projektmenedzsere számára a helyi lakosság szemléletformálása és oktatása központi szerepet játszik: “A felelős hatóságok, a halászati szövetségek, a gazdálkodási bizottságok és a falusi bizottságok döntéshozóit szeretnénk támogatni a természeti erőforrások fenntartható használatában. A gazdák képzésben részesülnek a biológiai sokféleséget támogató mezőgazdaság, az agrárerdészet és a halastavak kezelése terén. Ha a helyi lakosokkal együtt dolgozunk alternatív megélhetési lehetőségek kialakításán, akkor esélyük van arra, hogy saját megélhetésüket fenntartsák.”

A Globális Természetvédelmi Alapról és az Élő Tavak Hálózatáról
A Global Nature Fund (GNF) 1998 óta a Bodeni-tó partján fekvő Radolfzellből kiindulva elkötelezett a természet és a környezetvédelem mellett. Az Élő tavak világméretű hálózatának koordinátoraként a GNF több mint 130 partnerszervezettel és 113 tóval és vizes élőhellyel együtt valamennyi kontinens 57 országában támogatja a víz védelmét, felhívja a figyelmet a tavakat, folyókat és vizes élőhelyeket világszerte fenyegető veszélyekre, és megoldásokat dolgoz ki ezek megőrzésére. A Balatont 2004 óta a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége és a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. együttműködésben képviseli a nemzetközi szervezetben.

Az Action for Environmental Sustainability (AfES) szervezetről
Az Action for Environmental Sustainability (AfES), egy nemzeti civil szervezet Malawiban, 2007 óta dolgozik a környezet károsítás és a szegénység elleni küzdelemben. Az AfES tevékenységei közé tartoznak az erdőtelepítési intézkedések, a közösségi erdők telepítése, a természetes erdőfelújítás, valamint a fenntartható agrárerdészet előmozdítása, az erdőgazdálkodási tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása, a biológiai sokféleséget támogató mezőgazdaság előmozdítása, alternatív bevételi források teremtése a helyi lakosság számára, fenntartható energia, környezettudatosság és érdekérvényesítés.

A Globális Természetvédelmi Alap (GNF) és az Action for Environmental Sustainability sajtóközleménye 2022. február.

 

Back To Top