TÁRSADALOM

Társadalom

A 21-ik század második évtizedének végén a Balaton térségében bejelentett állandó lakcímmel rendelkező népesség száma több mint 271 ezer fő, a lakónépesség 258 ezer fő, a népsűrűség 70 fő/km², harmadával alacsonyabb az országos, 105 fő/km² értéknél.

Az üdülőtérségben zajló demográfiai főfolyamatok az országos tendenciamozgással párhuzamosak, a születések és a halálozások egyenlege évtizedek óta negatív, azaz többen halnak meg a térségben élők közül, mint ahányan születnek. A születéskor várható átlagos élettartam tartós időtávban növekvő. A 21-ik század első két évtizedében a férfiak esetében 68 évről 73 évre a nőknél 76 évről 79 évre módosult.

Azok összhatásaként, hogy a születések és a halálozások egyenlege negatív, és a születéskor várható átlagos élettartam emelkedik, nagyon jelentős elöregedési tendencia zajlik. Az elöregedés mértéke a Balaton térégében az országos folyamatoknál sokkal jelentősebb. A Balaton térségében a 65+ éves népességre számolt öregedési ráta Magyarország uniós csatlakozását követő első teljes évben 2005 évben 119 fős értéken állt, ami azt jelenti, hogy minden száz 15 évesnél fiatalabbra 119 65 évesnél idősebb lakos jutott, ugyanebben az évben az országos értéke még 100 alatt maradt. Az öregedés előrehaladott folyamatát jelzi a Balatonnál, hogy 2010-ben már 144, 2015-ben 167, 2019-ben 185 65 + éves jutott minden 15 évnél fiatalabbra, ugyanakkor az országos érték 2019-ben 133 fő.  A Balaton üdülőterülete nem csak országos és európai, de világvetületben is az egyik legelöregedettebb lakosságú térség.   

A népesség fokozatos idősödésével párhuzamos természetes demográfiai jelenség a különböző eltartottsági ráta értékek alakulása. Várható hatás, hogy minél több a gazdaságilag inaktív korú (15 év alatti és 65 + éves), annál magasabb az életkoruk alapján gazdaságilag leginkább aktív korúaktól való függőségi viszony aránya. Az eltartott népesség rátaértéke a népességfogyatkozás és az öregedés összefüggő hatásai alapján fokozatosan emelkedik a térségben, 2005-ben 43 %, 2015-ben 49,5 %, 2019-ben 55,6 %-os értéken állt. Jelen állás szerint eltartási értelemben lényegében még két aktív korú személy jut egy inaktív életkorú személyre az üdülőkörzetben.

A 2017-ben a KSH Népességtudományi Kutatóintézete 2062-ig szóló népesség-előreszámítást végzett az üdülőkörzet egészére. A népesség-előreszámítás a jelenlegi folyamatokhoz vezető változatlan népesedési hatásokat a jövőben is feltételezve további jelentős népességcsökkenést, öregedést és az eltartottsági viszonyok nagymértékű romlását vetítette előre. Az eltartott népesség rátaindexe az előrebecslés alapján 2062-re 90 % közelébe emelkedhet. Ez utóbbi érték azt jelenti, hogy csaknem ugyanannyi gazdaságilag inaktív életkorú ember fog élni az üdülőkörzetben, mint gazdaságilag aktív korú, vagyis a teljes eltartottsági mutató gyakorlatilag már egy az egyhez alakulhat, ami társadalom és gazdaságpolitikai vetületek szerint is alapvető fenntarthatósági kérdéseket feszeget.

A népességveszteség, öregedés és eltartottsági viszonyok szakpolitikai eszközökkel történő korrigálása, enyhítése a következő évek egyik kiemelt feladata lehet.  

Az üdülőkörzet területét jellemző további, kiemelten fontos demográfiai tény, hogy hosszú időtávban a természetes népességfogyatkozás mértékből várható módon mégsem csökken a térség népessége.

Az állandó népesség számának a várható népességcsökkenési tendenciával szemben megfigyelt változása a nemzetközi és az országhatáron belüli vándorlás időben tartós, pozitív egyenlegével magyarázható.

A 21-ik század második évtizedében a belföldi vándorlás szempontjából kiemelten kedvezményezett besorolású térség a Balaton. Viszont a külső és belső vándorlás során keletkező térségi népességnyereség életkori összetétele inkább az idősebbek felé mutat, vagyis öregedést fokozó hatást fejt ki. Ez a fiatalabbak állandó munkahely és letelepedési igényének nehézségeivel kiegészülve, azok elvándorlási hajlandóságával társult, ami tovább súlyosbíthatta a térségben élők életkori összetétel szerinti természetes rendezettségét.

A zajló kutatások eredményeiként tényként állapíthatjuk meg, a 2020-2021 évi koronavírus-járvány közvetlen hatásaiban tovább növelheti a térségbe vándoroló, és itt letelepedő népesség számát, egyre sürgetőbbé téve a fiatalok elvándorlásának megelőzését, és a már elvándoroltak visszatérését elősegítő, támogató stratégiai programozást és terveket. 

Az üdülőkörzet civil aktivitása továbbra is országos átlag feletti annak ellenére, hogy lassú folyamat hatásaként fokozatosan gyengül az országon belüli kiemelten kedvező pozíciójából. Régóta ismert tény, hogy a Balaton térségében működő civil szerezetek aktivitása kiemelt Balaton parti koncentrációt mutat, hangsúlyozottan a Balaton parti településeken zajló aktív civil élet emeli jelentős mértékben országos index fölé a térség civil aktivitásértékét. Ezzel együtt a háttérterületek civil indexe magas országos összevetésben.

Számottevő a speciálisan a BKÜ-be települt, vagy telepített, regionális feladatokat ellátó intézmények száma is, a 2020-as évek elején 17 ilyen szervezetet számlál a térség.

Az üdülőkörzet elmúlt két évtizedének legfontosabb fejlesztéspolitikai szervezete a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT). A Tanács és munkaszervezete a Balatoni Integrációs Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft (BIFÜ Nkft) Siófoki központtal, Balatonfüredi és Keszthelyi irodákkal működik. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének keretén belül 2001-óta a stratégiai tervezésért és a térségi monitoring feladatok teljesítéséért felelős Társadalomtudományi Kutatócsoport működik. 

A Tanács tagsági, vezetői összetétele fennállásának eddigi több mint két évtizede alatt számos alkalommal változott, adott esetben egyazon éven belül többször is. A Kormányzat kezdeményezésére 2020 év végén módosult a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény, ami a BFT összetételét és jogköreit is szabályozza. A törvénymódosítás következtében a Tanács szavazási jogkörrel rendelkező tagsága 14 főre módosult, tagjai a Tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlések elnökei, a megyei közgyűlések egy-egy képviselője, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter képviselője, az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy képviselője, a kormányzati stratégiák kidolgozásáért felelős miniszter képviselője, valamint a területrendezésért felelős miniszter képviselője.

A Tanács elnöki tisztségét 2010-óta a Tanács tagsága által választott elnök gyakorolja 2021 februárjától megosztott felelősségi és azonos döntési jogkör alapján társelnöki rendszerben.  A Balaton Fejlesztési Tanács társelnöke az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős, valamint az Európa Kulturális Fővárosa (Veszprém EKF) 2023 nyertes pályázati programja megvalósításának koordinálásáért felelős kormánybiztos.

A fenti témában aktuális és részletes információkat talál az ÉVES MONITORING JELENTÉSEK oldalon, ahol megtalálhatók a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet korábbi évekre vonatkozó illetve a legfrissebb területi monitoring jelentései.
 

Back To Top