KÖZLEKEDÉS

Közlekedés

A 21-ik század első két évtizede során a Balaton térségében nagyon jelentős közlekedésfejlesztés zajlott le. A közlekedésfejlesztés kiterjedt a közúthálózat és autópálya, kerékpárút hálózat, illetve a kötött pályás, vasúti fejlesztésekre is.

Az elmúlt évek kiemelkedő gépjármű közlekedési fejlesztése volt az M7 autópálya és a 710. sz. főút csomópontjának kialakítása, valamint a Zalakomári pihenőként is ismert tengelysúly-, és össztömegmérő állomás kiépítése az M7 autópálya 192 km szelvényében lévő kétoldali pihenőhelyen. A közúti elérhetőség javítása kapcsán kivitelezett közútfejlesztési projektek sorában kiemelhető az R67 Kaposvár és az M7 közötti szakasz érintett települések elkerülését is megvalósító fejlesztése, valamint az M76 autóút M7 autópálya Holládi csomópont és Balatonszentgyörgy közötti útszakasz építése.

A vasúti infrastruktúra fejlesztések kapcsán az egyik legnagyobb volumenű fejlesztési program a 30. sz. vasútvonal teljes rekonstrukciója. Az első ütemben végrehajtott, Lepsény – Szántód – Kőröshegy állomások között lezajlott munkálatok mintegy 30 km hosszúságú pályaszakaszt érintettek. Ugyancsak az elmúlt években fejeződött be a Kaposvár – Fonyód vasútvonal fejlesztése, illetve 2019-ben megkezdődött az északi parton futó vasútvonal villamosítása, fejlesztése, ezek a munkálatok 2020 és 2021-ben is folytatódtak. Párhuzamosan a pályafejlesztésekkel mintegy 3 Mrd Ft összköltség keretében valósul meg a Balaton térségi vasútállomások, felvételi épületek és állomáshelyek rekonstrukciós programja.

A 2014-2020 közötti uniós programozási ciklus ideje alatt a Balaton térségében rendkívül jelentős, a teljes megvalósulást tekintve kifizetési összegeikben több mint 220 Mrd Ft összértékű, uniós forrásból finanszírozott fejlesztések zajlottak.

Mindezekkel együtt a szükséges és elégséges közlekedésfejlesztési programoknak közel sincs végük, stratégiai tervezés alapján a következő években is folytatódni fognak. A főváros települési szintű adatokból Balaton térségére számított elérhetőségi ideje mind az út- mind pedig az idő szerint optimalizált adatokat tekintve minden fejlesztés ellenére mintegy 10 perccel növekedett 2008 és 2019 között. Az elérési idő növekedése az átmenő és célirányos gépjármű forgalom nagyon jelentős növekedésével, útterheléssel, valamint az elmúlt években megvalósított egyes közlekedés és forgalombiztonsági intézkedések meghozatalával magyarázhatók. Az elérhetőségi időket a Balaton térségéhez kapcsolódó 180 település a három megyeszékhely (Veszprém, Kaposvár, Zalaegerszeg) eléréséhez viszonyítása alapján jelentős változás nincsen. Az idő szerint optimalizált leggyorsabb utak ideje a megyeszékhelyekhez 47-48 perc.

A Balaton térségi kerékpárút hálózat fejlesztése több mint negyedszázados múltra tekinthet vissza, mára gyakorlatilag a tavat a partvonal mentén teljesen körbekerülő, számos bekötő, kiegészítő és csatlakozó úttal egységes hálózattá fejlesztett, aszfaltborítású közlekedési rendszert képez, illetve kerékpározásra is alkalmas települések közötti, és településeken átvezető közútból áll. A balatoni kerékpárutak teljes hossza meghaladja a 200 kilométert, az utak mentén pihenő és szerviz pontok létesültek. Az egyre növekvő igényeknek megfelelően a Balaton térségi kerékpárút hálózat további fejlesztés alatt áll. 

A balatoni közlekedési hálózat fontos eleme a hajózás, ezen belül a kompközlekedés. A balatoni kompforgalom a 2010-es években fokozatosan növekedett. A kompok által szállított utasforgalom 2016-ban meghaladta az évi egymillió utast, a 2020-2021-ben kibontakozó koronavírus-járvány előtti utolsó teljes évben, 2019-ben a hajózási társaság már 1,3 millió személyjegyet, több mint 400 ezer gépjármű és csaknem 86 ezer kerékpárjegyet értékesített. 2009 és 2019 között átlagosan évente több mint egymillió utast, közel 310 ezer gépjárművet és 61 ezer kerékpárt szállítottak a balatoni kompok.

A 2020 tavaszán kezdődött koronavírus-járvány súlyos károkat okozott a turizmusszektornak, ami kihatással volt a balatoni kompközlekedésre is, de a regisztrált adatok tükrében a kompközlekedés forgalmi veszteségeit nem mérhetjük a turizmusszektor elszenvedett veszteségeihez.

2020 során a kompok szállított utasforgalma mintegy 100 ezer fővel csökkent, de még ezzel együtt is a 2009-óta eltelt idő harmadik legmagasabb utasforgalmát jegyezhettük fel.

A menetrendi személyhajó utasforgalom a Balatonon évtizedes időtávban hullámzó, a növekedési periódusokat mérséklődési tendencia szabdalja.  A menetrendi és a sétahajók utasforgalmának éves átlaga 2009 és 2019 között mintegy 672 ezer fő, 2018-ban a 750 ezer főt is meghaladta, és 2019-ben is 700 ezer fő felett teljesített, ilyen kedvező forgalmi adatokra gyakorlatilag másfél évtizede nem volt példa.

A koronavírus-járvány, a szemben a kompközlekedés esetében tapasztaltakkal, a menetrendi személyhajózás utasforgalmában jelentős forgalmi kiesés okozott. A hajózási társaság 2020 során csaknem 179 ezer fő utas veszteséget szenvedett a 2019 évi forgalomhoz képest. A menetrendi és sétahajók utasforgalma 2020 teljes évben mintegy 527 főre csökkent, és ezt a gyakoriságot is csak úgy sikerült teljesíteni, hogy a koronavírus-járvány első és második hulláma között a balatoni vendégforgalom zavartalanul üzemelt.

A járványügyi korlátozások újólagos feloldását követően és a további korlátozások előtt, a Balaton térségi vendégforgalom 2021 év nyarán a 2020 évihez hasonlóan, teljes kapacitással működőképes.

A fenti témában aktuális és részletes információkat talál az ÉVES MONITORING JELENTÉSEK oldalon, ahol megtalálhatók a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet korábbi évekre vonatkozó illetve a legfrissebb területi monitoring jelentései.

Back To Top